Kuncog a (jogdíj)krajcár

Kuncog a (jogdíj)krajcár,

avagy válasz egy sértődött kollégámnak

Jónevű operatőr kollégám bemásolta a Facebook-ra a FilmJUS két jogdíjértesítőjét, amely mindösszesen 291 forintnyi összegről szól. A jogdíjértesítők természetesen tények, az abban szereplő összeggel egyetemben. Első pillanatra ez az összeg akár sértő is lehetne, főleg akkor, ha az illető kevéssé van tisztában a jogdíjak mértékéről, beszedési módjáról, a jogkezelés menetéről.

Kollégánk az idézett filmek operatőrjeként, 2013-ban tényleg ekkora jogdíjat kapott a két vetített filmje után, a kérdés csupán az, hogy mire is?

Az értesítők jobb felső felében kiolvasható ez is, de ha ez még nem lenne elég, a FilmJUS munkatársai szívesen adnak felvilágosítást.

Konkrétan, ezt a két filmet egy-egy alkalommal nyilvános helyen (pl. kultúrházban, kiállító-teremben, filmklubban, nyugdíjas klubban) vetítették, az esetek nagy részében ingyenesen, azaz belépődíj szedése nélkül, mondhatnám misszióként. A szerzői jogi törvény rendelkezése szerint ilyen alkalmakkor is kell jogdíjat fizetni, ezt a jogdíjat a FilmJUS szedi be és juttatja el a szerzőkhöz. Az érvényes jogdíjközlemények szerint (lásd www.filmjus.hu/ „jogdíjközemények”-fül) ilyen vetítések alkalmával 1200-1500 forintnyi a beszedett jogdíjösszeg, ezt mindösszesen 3% rezsiköltség terheli, ennek a 30-40 forintnak kéne fedeznie a beszedés kapcsán felmerülő költségeket. Ma már egy levél postaköltsége is nagyobb.

Ez a méltányos jogdíjösszeg sok esetben még így is megterhelő egy nonprofit kultúrház vagy filmklub számára. A rezsilevonás utáni összeget a rendező, a forgatókönyvíró és az operatőr között osztjuk fel, 44-44-12% arányban. Kéretik kiszámolni az operatőrnek járó jogdíjösszeget.

Persze felmerülhet, hogy nagyságrenddel nagyobb összeget kérünk egy-egy vetítésért, amit majd nem tudnak kifizetni, következésképp vagy leszoknak a nyilvános vetítésekről, vagy illegálisan vetítenek. Lehet választani.

Ebben az aspektusban gondolom, kicsit másként fest egy 150 forintos jogdíjértesítő. És ha nagybecsű kollégámnak ez az összeg továbbra is sértő, ajánlok egy közérdekű megoldást. A FilmJUS másfél évtizede egy alapítványt hozott létre sanyarú helyzetben lévő kollégáink támogatására, a kapott jogdíj felajánlható szociális támogatási célokra (Filmjus Alapítvány, 1092 Ráday utca 31/k).

Mindehhez csak annyit, hogy sértődött kollégám 2013-ban majd 180 ezer forint jogdíjat kapott a FilmJUS-tól.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy egy további félreértést is megcáfoljak. Művész kollégáim nem a filmekben nyújtott művészi kvalitásaik alapján kapnak jogdíjat, az egyetlen mérce, hogy az adott művet vetítették-e valamelyik televízióban (ez keletkezteti az ún. kisjogokat), vagy kiadták-e DVD-n, vetítették-e nyilvánosan. A jogdíj mértékét pedig a miniszter által évente felülvizsgált és jóváhagyott jogdíjközlemények alapján számoljuk ki.

És végül, azt soha sem vártam el, hogy a kollégáink hálálkodjanak, mert megkapták a nekik jogosan járó jogdíjat, de azt igen, hogy tartózkodjanak lejáratásunkat célzó, vagy annak alkalmat adó megnyilatkozásoktól. Ez ma különösen élesen vetődik fel, hiszen olvasva a jogkezelés körül folyó sajtó-polémiát, sokan csak ürügyet keresnek, hogy végső soron felszámolják a közös jogkezelés mai formáját. Ajánlom szíves figyelmetekbe blogbejegyzéseimet.